Bánház - a béke szigete Zala szívében.

A diófák alatt ülve tárul elénk a természet ősi szépsége. 

​

Van egy ház, ami túl sokáig állt üresen. Egy ház, ami ismeri az erdő titkait és ahova szarvasok járnak diót ropogtatni. Egy ház a falu szélén, ami csak arra vár, hogy belépj és megpihenj. Gyere, várunk!

​

A Bánok kisnemesek voltak, akik évszázadokon át meghatározták Barabásszeg és Zala megye mindennapjait. A házat és a falut a család elhagyta és nem is emlékezett arra már senki, hogy festett mennyezete, tágas belső tere, régi bútorai, pincéje és hatalmas kertje maga a csoda.

 

A szarvasok ide szoktak és a dió, körte és szilva fák nekik temetek. A kertbe elrejtőztek a világ elől. A felújítás megőrzött mindent, amit csak lehetett, a szarvasokkal is békésen el vagyunk és osztozunk a kerten.

​

Krisztina és Joki 35 évvel ezelőtt bukkantak rá egy csodálatos, már régen nem működő iskolaépületre Vörösszegen, az elnéptelenedett faluban.

 

Eleinte csak egy helyre vágytak, ahova elvonulhatnak a családjukkal és barátaikkal együtt pihenni, ünnepelni, egyszerűen élvezni az élet apró örömeit a természet ölében.

​

A hely és a ház azonban egyre vonzóbb lett, folyamatosan kerültek renoválásra a szeg házai, újra művelésre a kaszálók és erdők, rétek. Egyre többen jöttek és a négy vendégház szinte maguktól kelt életre. Ez nem egy szálloda. Itt mindenkit családtagként köszöntenek.

​

A pandémia alatt fél évre ittragadtak, de ez a hely nem a bezártságot hozta, hanem a természet, a vidék élvezetét. Egy tavasz és egy nyár a rohanás nélkül. Egy délutáni séta alatt fedezték fel a gyönyörű, ám elhagyott, eladó házat, melynek szomorú üressége vágyat keltett bennük újra életet lehelni bele.

Így indult el a Bánház története.